Dubrovnik, az „Adria királynője”
Dubrovnik az „Adria királynője”, a város az UNESCO Világörökség része. Dubrovnik a horvát tengerpart legfestőibb műemlékegyüttese és az egyik legvonzóbb turista látványossága. A város Dalmácia déli részén, a 412 méteres Srdj-hegy lábánál fekszik. A VII. században a mai Dubrovnik tenger felé néző sziklatarja görög és római halászok által lakott kis sziget volt, amelyet egy tengerág választott el a szárazföldtől. Ide menekültek a mai Cavtat helyén állt görög kolónia, Epidaurum lakói az avarok elől. A IX. századra a Ragusinum nevet viselő település annyira megerősödött, hogy folyamatosan állta az Adriára betörő szaracén flotta ostromát. Ragusinum később Bizánc fennhatósága alá került és a XI. századtól fő törekvése az volt, hogy megvédje magát a mohó Velencétől. Eközben egybeolvadt a szirtekről terjeszkedő görög-római település – amelynek neve Laus volt -, valamint a Srdj lejtőjéről elterülő szláv település, Dubrava (magyarul „liget”) és alakult ki Dubrovnik. A város védőszentje Szent Balázs, akinek szobrai az egész városban láthatóak.
„Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba” (George Bernard Shaw, Nobel-díjjas ír író)
) szeben inditott eljarasomon.